Te, heló, ne haragudj már, de hadd kérdezzek valamit, oké? Ha azt mondom fájdalom, szerinted hányan vágják rá, hogy nő? Na, ne fordulj el, hát szerintem mondjuk nem olyan sokan, elsőre legalábbis biztos nem. Persze, ha inkább azt mondom a nők és a fájdalom kapcsolata, na, bólogatsz, látod, valahogy érted, miről beszélek. Amúgy, a nők és a fájdalom kapcsolata szerinted különleges? Van olyan fájdalom, amiről csak a nők tudnak írni? És van olyan téma, amiről csak nők tudnak írni? És a nőknek mindig valamilyen fájdalomról kell írni? Traumák, meg minden. Márha, ugye, azt szeretnék, hogy komolyan vegyék őket. Traumairodalom. Hallottál már róla? Trauma, mint irodalomalkotó közeg. Jó, hát csak úgy mondom. Erőszak, aha, olyasmi is, verbális, családon belüli, munkahelyi dolgok. Mondjuk nem gondolnám, hogy csak a nőket, de, hát a statisztikák, azért azokban csak van valami, nem? Azt mondják, na, ne menj már még, olyan jót beszélünk, szóval, úgy olvastam a nők szövegeiről, valahogy mindig tudni lehet, hogy nők szövegei. De mondjuk, azt nem mondják, hogy honnan lehet ezt tudni. Nem tudom én sem, na, mindegy jól van, menjél, látom sietsz, de figyelj, heló, ide gyere már el! --> https://www.facebook.com/events/1494943824161622/

ezekről lesz szó végig, szerda és csüt. dél körül, meg hogy hogy is van ez az irodalomban.

(Vadkerti-Tóth Réka)