Branczeiz Anna

 

Jancsi és Juliska, Ádám és Éva, Rómeó és Júlia. Ha szexistának minősül, hogy a férfiú neve előbb szerepel, mint a nőé, vagy hogy déd- és nagyapáinknak gyerekei voltak és lányai, akkor mi a helyzet a „vén szatyorral” vagy a „házi sárkánnyal”? Mi rejtőzik az ilyen vagy a trágárabb kifejezések, szavak és egyéb szexistának tartott nyelvi megnyilvánulások mögött – nők ellen irányuló agresszióról van-e szó, amellyel megalázzák a „gyengébb nemet”? És ha figyelembe vesszük, hogy a férfiakkal szemben is megvannak a nyelvi támadás eszközei? Gondoljunk csak arra, ha egy férfi „izomagy” vagy „vadbarom”.

Káromkodásról, trágárságról, verbális agresszióról, és a szexizmus nyelvi megnyilvánulásairól beszélgetnek Huszár Ágnes, Kovács Gábor társasnyelvészek és Cseri Hanna drámapedagógus szerdán 15 órától a CKH-ban, Pécsett.