Martha Nussbaum A paródia professzora (2000) című szövegében erőteljes kritikát fogalmaz meg a „feminista elmélet” képviselőivel szemben. Egyrészt „provincializmussal” vádolja őket, mivel kevés figyelmet fordítanak az Amerikán kívül élő nők problémáinak tanulmányozására, másrészt arra figyelmeztet, hogy „teljesen elfordulnak a materiális élettől”, és megelégednek a „szimbolikus verbális politikai” gesztusokkal, amelyeknek kevés közük van „a valós nők valós helyzetéhez”. Martha Nussbaum elsősorban Judith Butlerhez és követőihez intézi a kritikát, de a szövege nagyon pontosan jelzi, hogy a világgazdasági és világpolitikai események következtében a feminizmusnak és a társadalminem-kutatásnak új kihívásokkal kell szembenéznie. A globalizáció, a migráció, a gazdasági válság olyan kérdéseket hozott előtérbe, amelyek már nem válaszolhatók meg vagy hallgattathatók el egyes országok vagy kontinensek határain belül. Ha pár évvel korábban még az volt a kérdés, hogy tulajdonképpen szükség van-e a feminizmusra a „posztfeminista” korszakban, akkor most az, hogy miként tud politikai és etikai szempontból releváns választ adni a feminizmus az olyan kérdésekre, mint a szegénység és a migráció „feminizálódása”, a „nemzetközi lánykereskedelem”, „a nyilvános tér újramaszkulinizálódása”, a nemek közötti hierarchia megerősödése, a köztük lévő aszimmetria megnövekedése, a nemek közötti igazságosság, az emberi és a női méltóság, a szekularizáció és a vallásosság, valamint a társadalmi szerződés újrafogalmazásának igénye a nemek közötti különbség szempontjából.

 

E kérdések közül a következőket emelem ki:

Feminizmus a „posztfeminizmus” korában – a nemek közötti aszimmetria, a nemek közötti igazságosság, a nemek közötti társadalmi szerződés.

Feminista filozófia a globalizáció korában – a szegénység feminizálódása, a migráció feminizálódása, a nyilvános tér maszkulinizálódása.

Kritikai társadalmi nem-kutatás a migráció korában – posztkoloniális irodalom (G.Ch. Spivak), posztmigráns színház (Shermin Langhoff), posztkritikai olvasás (Rita Felski).

Feminista irodalomkritika Kelet-Európában – Miért félünk a farkastól? (Séllei Nóra) Honnan a „politizáló elméletekkel” (Horváth Györgyi) szembeni ellenszegülés? Kelet-európai feminista politika? Feminista etika? 

Prof. Dr. Orbán Jolán